{"id":2222,"date":"2024-04-06T06:50:35","date_gmt":"2024-04-06T06:50:35","guid":{"rendered":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/?page_id=2222"},"modified":"2025-08-25T11:23:49","modified_gmt":"2025-08-25T11:23:49","slug":"helytortenet","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/?page_id=2222","title":{"rendered":"Helyt\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"\t\t<div data-elementor-type=\"wp-page\" data-elementor-id=\"2222\" class=\"elementor elementor-2222\" data-elementor-settings=\"{&quot;ha_cmc_init_switcher&quot;:&quot;no&quot;}\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-0deb618 e-flex e-con-boxed e-con e-parent\" data-id=\"0deb618\" data-element_type=\"container\" data-settings=\"{&quot;_ha_eqh_enable&quot;:false}\">\n\t\t\t\t\t<div class=\"e-con-inner\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-7fb3760 elementor-widget elementor-widget-heading\" data-id=\"7fb3760\" data-element_type=\"widget\" data-widget_type=\"heading.default\">\n\t\t\t\t\t<h2 class=\"elementor-heading-title elementor-size-default\">Telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nete<\/h2>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-9d7699d e-flex e-con-boxed e-con e-parent\" data-id=\"9d7699d\" data-element_type=\"container\" data-settings=\"{&quot;_ha_eqh_enable&quot;:false}\">\n\t\t\t\t\t<div class=\"e-con-inner\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-bd400ce elementor-widget elementor-widget-spacer\" data-id=\"bd400ce\" data-element_type=\"widget\" data-widget_type=\"spacer.default\">\n\t\t\t\t\t\t\t<div class=\"elementor-spacer\">\n\t\t\t<div class=\"elementor-spacer-inner\"><\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-f04a4eb e-flex e-con-boxed e-con e-parent\" data-id=\"f04a4eb\" data-element_type=\"container\" data-settings=\"{&quot;_ha_eqh_enable&quot;:false}\">\n\t\t\t\t\t<div class=\"e-con-inner\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-6a97dfc elementor-widget elementor-widget-text-editor\" data-id=\"6a97dfc\" data-element_type=\"widget\" data-widget_type=\"text-editor.default\">\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<p>K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk helye \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r r\u00e9gi id\u0151kt\u0151l emberek \u00e1ltal lakott ter\u00fclet volt. Ezt bizony\u00edtja az a bronzkor v\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9zbet\u00e9tes ed\u00e9ny, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171 abban a korban eltemetett emberrel ker\u00fclt a f\u00f6ld al\u00e1 \u00e9s felt\u00e1rva ma a soproni m\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3. A r\u00f3mai birodalom idej\u00e9n v\u00e9lhet\u0151en a falu hat\u00e1r\u00e1ban vezetett el a Szombathely fel\u00e9 tart\u00f3 hadi\u00fat. A csornai dombon &#8211; a sz\u00e1jhagyom\u00e1ny szerint &#8211; egy kis er\u0151d\u00edtm\u00e9ny volt, ahol az erre j\u00e1r\u00f3 harcosok \u00e9s utaz\u00f3k megpihenhettek, v\u00e9delmet kaptak. R\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1sok sor\u00e1n tal\u00e1lt t\u00e1rgyak azt is bizony\u00edtj\u00e1k, hogy avarok is laktak itt. A telep\u00fcl\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a honfoglal\u00e1s idej\u00e9n is lakott volt, a falu hat\u00e1r\u00e1ban foly\u00f3 Keszeg \u00e9r akkoriban B\u00e1lv\u00e1nyos patak n\u00e9ven volt ismert.<\/p><p>A falu form\u00e1ja hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n form\u00e1l\u00f3dott. A jelenlegi f\u00e9s\u0171s elrendez\u00e9s\u0171 telep\u00fcl\u00e9sforma v\u00e9lhet\u0151en a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re alakult ki. A k\u00f6zs\u00e9gben kett\u0151 m\u0171eml\u00e9ki v\u00e9dett \u00e9p\u00edtm\u00e9ny tal\u00e1lhat\u00f3, mindkett\u0151 a falu k\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9ben. Az egyik a r\u00f3mai katolikus templom, ahol a faragott padok eredete a XVIII-XIX. sz\u00e1zadra tehet\u0151. Festett, barokk f\u0151olt\u00e1ra v\u00e9lhet\u0151en a XVIII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. A karzat\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 orgona a XIX. sz\u00e1zadban, m\u00edg fresk\u00f3i a XX. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fcltek. A m\u00e1sik nevezetes m\u0171eml\u00e9k a Baditz kast\u00e9ly, mely feltehet\u0151en a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt. St\u00edlus\u00e1ban fellelhet\u0151k eklektikus, klasszicista \u00e9s k\u00e9s\u0151 barokk elemek is. A kast\u00e9ly a XIX. sz\u00e1zadt\u00f3l a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ig a Baditz csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban \u00e1llt.<\/p><p>Az id\u0151k folyam\u00e1n k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk neve is t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltozott. 1230-ban az els\u0151 \u00edr\u00e1sos feljegyz\u00e9s Pertel n\u00e9ven eml\u00edti, mely nevet val\u00f3sz\u00edn\u0171 hasonnev\u0171 birtokos\u00e1r\u00f3l kapta. Egy 1269-ben kelt oklev\u00e9len olvashat\u00f3: Pertel templom\u00e1t a szent kereszt tisztelet\u00e9re emelt\u00e9k. A falu hamarosan eln\u00e9ptelenedett, mivel 1279-ben, mint &#8222;terra castri Sourussiensis Percel vacua&#8221; szerepel. K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk ma is haszn\u00e1latos Kereszt\u00far neve m\u00e1r 1391-ben, Zsigmond kor\u00e1ban megjelenik a r\u00e9gi nev\u00e9vel egy\u00fctt: &#8222;ad Sanctam Crucem in Pertel&#8221;. A falu templom\u00e1t a Szent Kereszt tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k \u00e9s ez jelent meg a telep\u00fcl\u00e9s nev\u00e9ben is. A Kereszt\u00far ugyanis a Szent Kereszt Ura, vagyis J\u00e9zus \u00e9rtelm\u00e9ben volt haszn\u00e1latos abban a korban. A 15. sz\u00e1zadban azt\u00e1n a Kereszt\u00far elnevez\u00e9s v\u00e1lik \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1, de ismerik mellette tov\u00e1bbra is a r\u00e9gi nev\u00e9t is. Egy 1435-ben kelt oklev\u00e9lben olvashat\u00f3: &#8222;Villa Pertelque nonc Kereszthwr vocatur&#8221;, azaz &#8222;Pertel falu, amely most Kereszt\u00farnak neveztetik&#8221;.Hossz\u00fa ideig T\u00f3tkereszt\u00far (\u00edrt\u00e1k T\u00f3th-kereszt\u00farnak is) n\u00e9v volt haszn\u00e1latos, feltehet\u0151en a t\u00f6r\u00f6k d\u00fal\u00e1s alkalm\u00e1val kipusztult, illetve elmenek\u00fclt lakoss\u00e1g p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra idetelep\u00edtett t\u00f3tok ut\u00e1n. Ezt a nevet 1906. m\u00e1jus 18-\u00e1n a bel\u00fcgyminiszter 29433\/I.c sz\u00e1mu rendelet\u00e9vel v\u00e1ltoztatta nev\u00e9t Magyarkereszt\u00farra.<\/p><p>A falu els\u0151 birtokosair\u00f3l nincs \u00edr\u00e1sos feljegyz\u00e9s, de mint annyi m\u00e1s telep\u00fcl\u00e9s az orsz\u00e1gban, gyakran esett a f\u0151urak hatalmaskod\u00e1sainak \u00e1ldozat\u00e1ul. Az 1200-as \u00e9vekben a telep\u00fcl\u00e9s birtokainak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben az Ostfy csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban \u00e1llt. 1230-t\u00f3l a csornai premontrei rend sok \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl r\u00e9szes\u00fcl a falu birtokaib\u00f3l, n\u00e9ha jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben. 1438-ban Ostfy J\u00e1nos az itteni birtok\u00e1t teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a csornai konventnek adta, de a konvent beiktat\u00e1s\u00e1ra csak 1447-ben ker\u00fclhetett sor a k\u00f6zbej\u00f6tt akad\u00e1lyok miatt (a Rohoncziak is ig\u00e9nyt tartotta a birtokokra). A konvent vezet\u0151j\u00e9t, P\u00e1l pr\u00e9postot 10 jobb\u00e1gytelekbe iktatt\u00e1k be. 1451-ben az Ostfyakkal egy\u00fctt szint\u00e9n az Osl nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nagyhatalm\u00fa Kanizsai csal\u00e1dnak is volt m\u00e1r itt birtoka. 1454-ben sok m\u00e1s faluval egy\u00fctt, ezt is kifosztotta \u00e9s felperzselte Kertesi Vaytraher Konr\u00e1d \u00e9s Hofi Gyles. Ekkor a jobb\u00e1gyok egy r\u00e9sz\u00e9t elkergett\u00e9k, m\u00e1sokat fogs\u00e1gba hurcoltak, s\u0151t t\u00f6bbeket legyilkoltak. 1458-ban az Ostfyak \u00e9s a csornai konvent megegyeztek, hogy egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben felosztj\u00e1k a k\u00f6zs\u00e9g jobb\u00e1gytelkeit \u00e9s az azokhoz tartoz\u00f3 sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldeket. Az Ostfyak azonban 3 darab f\u00f6lddel &#8211; Gyarman, Kepes \u00e9s Keresf\u00f6lde &#8211; t\u00f6bbet foglaltak le maguknak, valamint a konvent n\u00e9h\u00e1ny kereszt\u00fari jobb\u00e1gy\u00e1t \u00e9s azok feles\u00e9geit elfogt\u00e1k \u00e9s v\u00e1s\u00e1rosfalui birtokukra vitt\u00e9k. Ez \u00fcgyben a konvent panaszt tett a n\u00e1dorn\u00e1l, aki azt val\u00f3snak tal\u00e1lta. K\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a falut. 1466-ban a Kanizsai csal\u00e1d k\u00e9t tagja rabolta ki fegyvereseivel Kereszt\u00fart.<\/p><p>A 15. sz\u00e1zadi h\u00e1bor\u00fas konjunkt\u00fara hat\u00e1s\u00e1ra a f\u00f6ldesurak birtokaikon majorgazd\u00e1lkod\u00e1sba fognak. A 16-17. sz\u00e1zadban m\u00e1r a Megyery csal\u00e1d is rendelkezik birtokkal a faluban. A XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9st elpuszt\u00edtott\u00e1k, a falu j\u00f3 egy \u00e9vtizedre eln\u00e9ptelenedett. 1604-ben csup\u00e1n egy jobb\u00e1gyh\u00e1zat laktak, m\u00edg 1622-ben 3 jobb\u00e1gyporta volt lakott. A jobb\u00e1gyok p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ekkort\u00e1jt telep\u00edtettek &#8222;t\u00f3tokat&#8221;, akik k\u00e9s\u0151bb a magyar lakoss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt teljesen elmagyarosodtak. A Megyery csal\u00e1d kihal\u00e1s\u00e1val birtokaikra 1663-ban N\u00e1dasdy Ferenc tett szert, \u00edgy azok a birtokr\u00e9szek a kapuv\u00e1ri uradalomhoz ker\u00fcltek. A N\u00e1dasdyakon k\u00edv\u00fcl ekkor a premontreiek, valamint az 1630 k\u00f6r\u00fcl betelep\u00fclt mank\u00f3b\u00fcki Horv\u00e1th csal\u00e1d rendelkezett birtokkal. Miut\u00e1n N\u00e1dasdy Ferencet 1671-ben kiv\u00e9gezt\u00e9k, birtokai kincst\u00e1ri kezel\u00e9s al\u00e1 ker\u00fcltek. Ezeket a birtokokat1681-ben Eszterh\u00e1zy P\u00e1l v\u00e1ltotta, \u00edgy lett a falu egy r\u00e9sze hercegi birtok lett.<\/p><p>A 18. sz\u00e1zadban m\u00e1r jobb\u00e1gy n\u00e9lk\u00fcli kisnemesek is \u00e9ltek a faluban. 1767-ben 23 telkes jobb\u00e1gyot \u00e9s 5 h\u00e1zas zsell\u00e9rt regisztr\u00e1ltak, valamint 17 \u00e9s f\u00e9l eg\u00e9sz telket r\u00f6gz\u00edtettek. A sz\u00e1jhagyom\u00e1ny szerint M\u00e1ria Ter\u00e9zia int\u00e9zked\u00e9sei ellen l\u00e1zad\u00e1s t\u00f6rt ki a faluban, ez\u00e9rt a rebelliseket megtizedelt\u00e9k. 1785-ben m\u00e1r 83 h\u00e1z \u00e1llt a faluban \u00e9s 713 lakosa volt. 1820-ban 48 kereszt\u00fari birtokos nemes volt szavaz\u00e1sra jogosult. Jobb\u00e1gytalan kisnemesi csal\u00e1dok voltak 1820 k\u00f6r\u00fcl Kereszt\u00farott a Borb\u00e9ly, B\u00f6jt\u00f6s, D\u00f3czy, E\u00f6tv\u00f6s F\u00fcleky, Horv\u00e1th, K\u00e1ldy, L\u00e1szl\u00f3, Noszlopy, Prikkel, Sur\u00e1nyi, Sz\u00e1nth\u00f3, \u00e9s Tompos nemzets\u00e9gek, melyek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottjai ma is k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk lak\u00f3i. A jobb\u00e1gycsal\u00e1dok k\u00f6z\u00fcl a K\u00e1di, N\u00e9meth, Gacs, Tar, Varga, Horv\u00e1th, Kisfaludi, T\u00f3th, Tak\u00e1cs \u00e9s Szab\u00f3 nemzets\u00e9gek a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n t\u0171nnek fel a k\u00f6zs\u00e9gben.<\/p><p>Az 1848-1849. \u00e9vi szabads\u00e1gharc nem hagyta \u00e9rintetlen\u00fcl a k\u00f6zs\u00e9get. A falu hat\u00e1r\u00e1ban a csornai dombon, a k\u00f6r\u00f6sf\u00f6ldi d\u0171l\u0151ben kisebb \u00fctk\u00f6zet is volt. 10 katon\u00e1t adott a falu honv\u00e9ds\u00e9g\u00e9be, n\u00e9v szerint: Gizci P\u00e1l, Gacs Zsigmond, Gyal\u00f3kay J\u00f3zsef, Tar P\u00e9ter, Tar Ferenc, K\u00e1di P\u00e9ter, N\u00e9meth P\u00e9ter, Pirka J\u00f3zsef, Simon P\u00e1l, \u00e9s Tompos J\u00f3zsef . Ezut\u00e1n b\u00e9k\u00e9sebb, esem\u00e9nytelenebb id\u0151szak k\u00f6vetkezett a k\u00f6zs\u00e9g \u00e9let\u00e9ben, eg\u00e9szen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig. Az 1850-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai alig mutatnak elt\u00e9r\u00e9st a kor\u00e1bbi \u00e1llapotokhoz k\u00e9pest: 98 h\u00e1zban 793 lakost \u00edrtak \u00f6ssze. A sz\u00ednmagyar lakoss\u00e1g vall\u00e1silag nagyon megosztott volt. A t\u00f6bbs\u00e9get az evang\u00e9likusok tett\u00e9k ki (450 f\u0151), mellett\u00fck 233 katolikus \u00e9lt, de jelenvoltak a reform\u00e1tusok is (3 f\u0151), \u00e9s a lakoss\u00e1g 4%-a zsid\u00f3nak vallotta mag\u00e1t. Mind az els\u0151, mind a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintette telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnket. A falu soha nem felejti el haza nem t\u00e9rt fiait, az \u00e1rv\u00e1n maradt csal\u00e1dok k\u00fczdelm\u00e9t, \u00e9s az elhurcolt zsid\u00f3k jajki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt a k\u00f6zs\u00e9g \u00f6nkorm\u00e1nyzata a falu \u00fcnnepei k\u00f6z\u00e9 emelte a H\u0151s\u00f6k vas\u00e1rnapj\u00e1t. Minden \u00e9vben ezen a napon a temet\u0151 bej\u00e1rat\u00e1n l\u00e9v\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1k el\u0151tt koszor\u00fat helyez\u00fcnk el \u00e9s eml\u00e9kez\u00fcnk.<\/p><p>1948-ban 12 csal\u00e1d termel\u0151sz\u00f6vetkezetet alap\u00edtott, de ehhez a lakoss\u00e1g nagyobbik r\u00e9sze m\u00e9g \u00e9vekig nem csatlakozott. 1952-ben t\u00f6bben bel\u00e9ptek, de 50 m\u00e1sik csal\u00e1d ink\u00e1bb m\u00e1sik sz\u00f6vetkezetet hozott l\u00e9tre, amely jelleg\u00e9ben is m\u00e1s volt. A f\u00f6ldj\u00e9t mindenki maga m\u0171velte, a sz\u00f6vetkezet csak ellen\u0151rizte a termel\u00e9st. Az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s megszervez\u00e9s\u00e9re is k\u00fcl\u00f6n \u00e9p\u00edtett ist\u00e1ll\u00f3t a k\u00e9t sz\u00f6vetkezet, \u00edgy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n major is l\u00e9tes\u00fclt. Az 1956-os forradalom hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00f6vetkezetek f\u00f6loszlottak. 1957-ben kisebb csoportok alakultak \u00fajra, amelyeket azt\u00e1n ism\u00e9t k\u00e9t sz\u00f6vetkezetbe szerveztek. 1961-ben azonban nem engedt\u00e9k m\u00e1r tov\u00e1bb fenntartani a megosztotts\u00e1got, hanem Pet\u0151fi n\u00e9ven egyes\u00edtett\u00e9k \u0151ket<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nete K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk helye \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r r\u00e9gi id\u0151kt\u0151l emberek \u00e1ltal lakott ter\u00fclet volt. Ezt bizony\u00edtja az a bronzkor v\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9zbet\u00e9tes ed\u00e9ny, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171 abban a korban eltemetett emberrel ker\u00fclt a f\u00f6ld al\u00e1 \u00e9s felt\u00e1rva ma a soproni m\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3. A r\u00f3mai birodalom idej\u00e9n v\u00e9lhet\u0151en a falu hat\u00e1r\u00e1ban vezetett el a Szombathely [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"zakra_page_container_layout":"customizer","zakra_page_sidebar_layout":"customizer","zakra_remove_content_margin":false,"zakra_sidebar":"customizer","zakra_transparent_header":"customizer","zakra_logo":0,"zakra_main_header_style":"default","zakra_menu_item_color":"","zakra_menu_item_hover_color":"","zakra_menu_item_active_color":"","zakra_menu_active_style":"","zakra_page_header":true,"footnotes":""},"class_list":["post-2222","page","type-page","status-publish","hentry"],"rttpg_featured_image_url":null,"rttpg_author":{"display_name":"mkr_admin","author_link":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/?author=1"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":null,"rttpg_excerpt":"Telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nete K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk helye \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r r\u00e9gi id\u0151kt\u0151l emberek \u00e1ltal lakott ter\u00fclet volt. Ezt bizony\u00edtja az a bronzkor v\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9zbet\u00e9tes ed\u00e9ny, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171 abban a korban eltemetett emberrel ker\u00fclt a f\u00f6ld al\u00e1 \u00e9s felt\u00e1rva ma a soproni m\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3. A r\u00f3mai birodalom idej\u00e9n v\u00e9lhet\u0151en a falu hat\u00e1r\u00e1ban vezetett el a Szombathely&hellip;","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2222","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2222"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2222\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3262,"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2222\/revisions\/3262"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.magyarkeresztur.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2222"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}